1. A találkozás

Sziaztok meghoztam az első részt a blogomnak és ezt is ahogy majd a többi részt is 7 komi után hozom :)



Egy átlagos nappal kezdődött az egész.  noncsival épp régi gyerekkori képeket nézegettünk a nyaralónkban és arra vártunk hogy kész legyen az ebéd és hogy utánna elmehessünk a standra. Ez így is lett de viszont amikor lesétáltunk a partra velünk szembe sétált Angelika és a majmolói. Megkérdezték hogy hova megyünk, de én erre ugy tettem mintha telefonálnék és megmondtam Noncsinak hogy menjünk a fyagylalt árushoz és mert találkánk van "egy sráccal".Errre gyorsan elfutottunk Angelikáék elől. Közben elmeséltem Noncsinak hogy ez mind hazugság volt és hogy csak azért mondtam hogy mennyünk el mert nembítruk őket.Később visszamentünk a nyaralóba mert otthagyta a napszemcsiét a Noncsi énmeg persze a nap kalapomat. Amiközben keresgéltünk a házba én gyorsan megnéztem a twitteremet. Látrtam hogy Harry épp Baby Lux-al volt eggy képen ami fölé csak ennyit irt: "Ahoz hogy visszakövesselek jelöld be ezt a képet "kedvencnek" majd RETWEETELD ezt a képet". Ezt meg is tettem egy pillanat alatt és már mentem /mentünk le a partra vissza. Mivel több mint 2 órája a parton voltunk Kellően le is barnultunk.... és hazafelé vettük az irányt. Mihelyt hazaértünk Nomcsi elérte a laptopomat mivel az ővé ottthonmaradt. Gondoltam megint a twitterét nézegeti mint mindig. Alig telt el pár perc egyszercsak arra figyeltem fel hogy nekiáll sikítani Noncsi de annyia hogy madnem megrepedt tőle az ablakok üvege.
 - Mitörtént? - kérdeztem aggódva.
 - Harry visszakövetett!!! - kiálltott fel.
 - Télleg??? - kérdtem tőle meglepődve.
 - Aha ...aha.
 - Megnézzem hogy vajon engem is visszakövet?
 - Nézd meg!- felelte izgatottan.

Már be is jelentkeztem gyorsan, de szomorúan láttam hogy még nemkövetett vissza :(.
 - Hé semmi baj. Talán most épp nemér rá mert engemsem most hanem legalább eggy nappal ezelött követett vissza. - Biztatott Noncsi.
 - Az. Lehet. Igazad van.
Később is felnéztem twitterre és csodálkoztam hogy visszakövetett Harry.
Erre én is felsikítottam és fel alá ugráltuk a szobába Noncsival.
Szerencsére nemvoltak otthon a szüleink ugyhogy azt tettünk amit csak akartunk :).
Míg Noncsi kiment a konyhába hogy hozzon egy kis Popcorn addig bekapcsoltam a TV-t a vivára és éppen kezdődött a viva Chart Show. Sokáig Hallgattuk és már a 10.-nél tartottunk amikor Noncsi oldalba bökött.
 - Mivan?? O.o -  meglepődve kérdeztem tőle.
 - Az One Direction Kaliforniában koncerteznek a hétvégén és mingyárt kezdik árusítani a jegyeket rá!!!
 - Akkor gyorsan mennyünk és vegyünk! Még időben odaérnénk!!
 - Oké de elöbb megrendelem telefonon oké?
 - Okéé csak siess!!!
Majd kb. eggy fél órával később csenget a futár hogy meghozta a jegyeket a konertre
 - Juppííí dejóó megvannak a jegyeeek!!! :) :)
 - Az szerintem iss. Ezért megérte várni. :D - értett velem eggyet Noncsi.
 - Várjunkcsak nem szombat van?? O.o
 - Nem .Péntek van ma! És a koncert majd csak 29.-én lessz de ma csak 27. van :) - mondta kiigazodva
 - Jah, télleg bocsii csak későn feküdtem le tegnap éjjel és egy kicsit szétszórt vagyok :) Remélem majd vasárnap időben elérjük majd a repülőt! ;)
 - Nyugi biztos hogy elfogjuk érni. Főleg ha még előbb is indulunk el. - mondta biztatva.
 - Huhh... Akkor jóó mert már kezdtem aggódni.
Eközben a szüleink hazaértek a munkából majd később elmentünk a parka sétálni meg hülyülni meg megbeszélni a holnapi napunkat.
 - Héé,héé pssztt... ezt te is hallottad? - suttogtam Noncsinak a parkban.
 - Mivan? Mit hallottál? - kérdezte tőlem hadarva.
 - semmiz csak valami mozgott a bokorban. Nem kéne megnézni?
 - Áh, haggyad biztosan csak egy mósuk ugrál az élelme után.
 - Jó deakkor is megnézem jó? Addig te várj itt meg a padon. - mondtam neki eggy kicsit félénken mert kiváncsi voltam hogy mi volt a bokorban.
 - Oks, de légy óvatos! - szólt vissza Noncsi.
Mentem, mentem egyre csak közelebb értem a bokorhoz és suttogást észleltem, mire valaki megfogta a kezemet és berántott a bokorba!
 - Ááá... - sikoltottam eggy másodpercig.
 - Mi a baj?? - kérdezte kiabálva messziről Noncsi.
SSSSssstt..Pssszt! Csak én vagyok az nyugii! - mondta egy rejtélyes hang.
Amikor közelebbről megnéztemfelcsillant a szemem.
 - Peti te vagy az?
 - Igen én mért kit hittél?
 - Áh.. az most nemfontos.
Később odaért hozzánk Noncsi is és igy szólt:
 - Sziaztok. Szia jólvagy? mi volt ez a nagy kiáltás? - kérdezte aggódva.
 - Hello Noncsi mizu? Hogyvagy? Amugy csak errefeé sétálgattam amikor megbotlottam egy kőbe és beestem a bokorba mire erre jött Noncsi és behúztam a bokorba mert azt hittem hogy egy rabló tart felé.
 - Aha persze :).
Még jópár órát sétálgattunk és végighülyültünk a parkba amíg be nem sötétedett teljesen.
Egyszercsak ránéztem az órára!: 23:30-volt majd 5 perc múlva megcsörrent a telefonom. Anyu volt az és már várt haza a Noncsival.
És ez úgy is lett. Elbúcsúztunk Petitől majd amikor hazaértünk ugy eldőltünk az ágyba mint 2 zsák :) ésmég fel sem néztünk twitterre mert egyből el is aludtunk amint hazaértünk.